Leírás
A Német Vaskereszt I. osztálya a második világháborús német kitüntetési rendszer egyik legismertebb és legkeresettebb darabja. Az I. osztályú változat tűs kivitelben készült, és az egyenruhán szalag nélkül viselték. Gyűjtői szempontból különösen érdekesek azok a példányok, amelyek gyártójelzéssel is ellátottak, mivel ezek pontosabban köthetők egy-egy ismert korabeli készítőhöz.
A jelen darab hátoldalán, a beakasztó alatt látható az L/11 LDO gyártójelzés, amely a Wilhelm Deumer, Lüdenscheid gyártóhoz kapcsolható. A kereszt klasszikus, több részből álló felépítésű, középen mágnesezhető vasmaggal, amelyet ezüstözött hatású keret foglal. A tűszerkezet, a zsanér és a beakasztó is eredeti kialakítású, a hátoldali szerkezet stabil és jól illeszkedik a Deumer-féle kivitelhez.
Állapota kifejezetten szép. Az előlapon a fekete középrész jó megtartású, a peremeken és a kereten csak kisebb kor- és viselési nyomok láthatók. A hátoldalon természetes patinásodás és enyhébb felületi elszíneződés figyelhető meg, de a darab összképe nagyon kellemes, gyűjtői szempontból erős. A jelzett LDO-kivitel, a mágnesezhető mag és a szép állapot miatt ez a példány a gyakrabban előforduló, jelöletlen daraboknál mindenképpen érdekesebb.
Rövid háttértörténet
A Vaskereszt (Eisernes Kreuz) a porosz–német hadikitüntetési rendszer egyik legismertebb jelképe. Eredetileg III. Frigyes Vilmos porosz király alapította 1813-ban, a napóleoni háborúk felszabadító küzdelmei idején, és formavilágával (fekete mag, ezüst szegélyű, ún. „pattée” kereszt) a korabeli porosz katonai hagyományokhoz és a lovagrendi keresztformákhoz kapcsolódott.
A kitüntetést a német történelem nagy háborús fordulópontjain újra és újra „reaktiválták”, ezért az egyes korszakokhoz önálló évszámos és uralkodói jelzésvilág társul: 1870-ben a porosz–francia háború, 1914-ben az első világháború, majd 1939-ben a második világháború kezdetén vezették be ismét. A 1939-es változat központi motívuma a korszak állami szimbólumrendszerét követte, és a rendszerhez új fokozat is kapcsolódott (pl. a lovagkereszti ág).
A második világháborút követően Németországban a náci jelképek nyilvános viselése tiltottá vált; ugyanakkor 1957-ben a Nyugat-Németországban elfogadott szabályozás lehetővé tette, hogy a jogosult veteránok több, korábban adományozott kitüntetést „denacifikált” formában viseljenek – a 1939-es Vaskereszt esetében ez a középmotívum jelképes cseréjét (tölgyleveles megoldás) jelentette.
Paraméterek
| Ország | Németország |
| Időszak | II. világháború |
| Gyártó | Wilhelm Deumer, Lüdenscheid |
| Gyártójelzés | L/11 |
| Típus | Kitüntetés |
| Változat | Vaskereszt I. osztály 1939 |
| Anyag | Ezüstözött keret, mágnesezhető vasmag |
| Magasság | 44,0 mm |
| Szélesség | 43,8 mm |
| Súly | 15,7 g |
| Kivitel | Tűs kivitel |
| Állapot | Szép állapotú, kisebb kor- és viselési nyomokkal |
