Leírás
Második világháborús német Pilóta Jelvény (Flugzeugführerabzeichen), amely a Luftwaffe egyik legismertebb és legelismertebb képesítési jelvénye volt. A jelvény alapvetően azok számára került adományozásra, akik sikeresen elvégezték a pilótaképzést és szolgálatot teljesítettek a német légierő kötelékében.
A példány klasszikus kialakítású: ezüstözött babér- és tölgykoszorú által övezett, középen elhelyezkedő, lefelé csapó sas motívummal, amely karmai között a jelképet tartja. A konstrukció több részből álló kivitel, különálló sas és koszorú egységgel, amely a korabeli gyártástechnológiára jellemző megoldás.
A hátoldalon jól megfigyelhető a gyártóra utaló jelzés („B&N L”), amely a berlini Berg & Nolte Ludenscheid gyártóra utal, valamint a korhű tűs rögzítés, masszív zsanérral és kampóval. A szerkezeti elemek kialakítása, a tű, valamint a zsanér típusa megfelel a korszakban alkalmazott megoldásoknak.
Állapotát tekintve a jelvény egységes, természetes viselési nyomokat mutat. A koszorún részleges felületkopás és oxidáció figyelhető meg, amely különösen a hátoldalon jelentkezik, ugyanakkor ez a jelenség teljes mértékben összhangban áll a a többi ismert példány esetében, gyakran tapasztalható öregedési folyamatokkal. A sas felülete sötétebb tónusú, jó részletgazdagsággal megőrzött.
Összességében egy karakteres, gyűjtői szempontból is értékelhető darabról van szó, amely jól reprezentálja a Luftwaffe pilótáinak egyik alapvető képesítési jelvényét.
Rövid háttértörténet
A Pilóta Jelvény (Flugzeugführerabziehen) jelvény megalapításáról 1935. január 19-én rendelkeznek egy akkor még titkosnak számító dokumentum. Ez kereken öt héttel azelőtt születik meg, hogy a Légierőt (Luftwaffe) hivatalosan is „leleplezték” volna a szövetséges hatalmak előtt (Enttarnung). Ezzel nyilvánvalóvá téve az addig is sejthetőt, hogy Németország elkezdte a fegyverkezést és a békeszerződés feltételeinek ellent mondva légi fegyvernemet hozott létre.
A hivatalos megjelenésről, a szabályzás életbe lépéséről rengeteg a vita és a pontatlan utalás és még Dr. Doehle is pontatlanul fogalmaz a könyvében. A jelvényre való első hivatalos utalást 1935. április 1-jén megjelent Luftwaffenverordungsblatt-ban olvashatjuk. Az első igen részletes leírás pedig a Légügyi miniszter (Reichminister der Luftfahrt) által kiadott 1935. november 27-én kiadott dokumentum szolgál remek tájékozódási alapként.
A szabályozások szerint az egyenruha bal zsebén lehetett viselni.
Alapvetően a jelvényt nem lehetett sem civil sem egyéb ruházaton viselni. Ezt a szabályozást 1943-ban feloldották és egyéb egyenruhákon is viselhető volt, vagy a teljes méretű jelvény, vagy annak minije. Elérhető volt mindazok számára, akik sikeresen teljesítették a pilóta iskolát, valamint a hozzá tartozó egyéb képzésekben sikeresen megfeleltek, valamint minden olyan már az első világháborúban is szolgált pilóta számára, akik sikeresen teljesítették a képzést az új feltételeknek megfelelően és legalább B1-es engedéllyel rendelkeztek és pilótaként szolgáltak az újonnan megalakult légierőnél. Harmadsorban vonatkozott még azon a légierő kötelékében szolgálatot teljesítő személyekre, akik a nagy háború alatt, azt követően, illetve még akkor is pilótaként szolgáltak a K gépeken (azok a pilóták, amelyek még a gyártótól való repterekre szállításban, gyártás utáni teszteken vettek részt).
Paraméterek
| Ország | Németország |
| Időszak | II. Világháború |
| Gyártó | Berg & Nolte |
| Gyártójelzés | B&N L |
| Típus | Kitüntetés |
