Török Vas Féhold - Harp Madalyası - Eiserner Halbmond - Gallipoli Csillag

Az úgynevezett Gallipoli Csillag, más néven Oszmán Háborús Érdemérem (Harp Madalyası), az Oszmán Birodalom egyik legismertebb első világháborús kitüntetése. Az elismerést 1915. március 1-jén alapította V. Mehmed szultán, és elsősorban a háborús szolgálat során tanúsított bátorságért vagy kiemelkedő katonai teljesítményért adományozták.

A kitüntetés az első világháború teljes időszakában adományozható volt, nemcsak az oszmán hadsereg katonáinak, hanem a birodalom szövetségeseinek – így német, osztrák–magyar és bolgár katonáknak is –, akik az Oszmán Birodalom hadszínterein teljesítettek szolgálatot. A kitüntetés a korszakban egyfajta oszmán „hadikitüntetésként” funkcionált, amely a bátorságot és a frontszolgálatot ismerte el.

Angol nyelvterületen a kitüntetés leginkább Gallipoli Star néven vált ismertté, míg a német katonák körében gyakran „Eiserner Halbmond” (Vas Félhold) néven emlegették, utalva a német Vaskeresztre és a központi hatalmak katonai együttműködésére. A név azonban kissé félrevezető, mivel az érem nem kizárólag a gallipoli hadjárathoz kapcsolódott, hanem az Oszmán Birodalom különböző hadszínterein – például a Sínai- és Palesztina-fronton, a Dardanelláknál vagy Mezopotámiában – szolgáló katonák is megkaphatták.

Az érem formavilága szintén jellegzetes. A vörös zománcozott, csillag alakú jelvény közepén egy félhold látható, amely a szultáni címerrel, azaz V. Mehmed tughrájával és az 1333-as (1915) évszámmal egészül ki. A hátoldal általában díszítetlen, míg a kitüntetéshez tartozó szalag piros alapon fehér csíkokkal készült.

A Gallipoli Csillag a korszak egyik jellegzetes oszmán katonai kitüntetése lett, és az első világháború után is sokáig ismert maradt a központi hatalmak veteránjai körében. A fennmaradt példányok ma a Nagy Háború emlékezetének fontos tárgyi emlékei, amelyek nemcsak a Dardanellák körüli harcokra, hanem az Oszmán Birodalom és szövetségesei közös hadműveleteire is emlékeztetnek.