Német Szolgálati Óra - Dienstuhr - "Page"

A második világháború idején a német haderő különböző fegyvernemei számára rendszeresített karórák – összefoglaló nevükön „Dienstuhr” (szolgálati óra) – nem egyetlen gyártóhoz vagy egységes típushoz köthetők, hanem egy állami megrendelésen alapuló, több gyártót érintő ellátási rendszer eredményei voltak. A Wehrmacht, a Luftwaffe és a Kriegsmarine egyaránt használt ilyen időmérő eszközöket, amelyeket német és svájci cégek szállítottak a hadigazdaság keretein belül.

A klasszikus, gyűjtői körökben „DH” jelöléssel ismert példányok hátlapján általában egy sorszám mellett a „D” és „H” betűk szerepelnek, amelyet leggyakrabban a Dienstuhr Heer (szolgálati óra – szárazföldi haderő) rövidítéseként értelmeznek, bár a pontos jelentés a mai napig nem teljesen egyértelmű.

Ezek az órák alapvetően egyszerű, megbízható, kézi felhúzású szerkezetek voltak, jellemzően fekete számlappal és jól leolvasható arab számokkal, hogy a frontkörülmények között is könnyen használhatók legyenek. A tokok gyakran krómozott sárgarézből vagy acélból készültek, a számlapokon és mutatókon pedig sok esetben rádium alapú világító festéket alkalmaztak az éjszakai leolvashatóság érdekében.

Fontos sajátosság, hogy ezek az órák sok esetben nem személyes tulajdonban voltak: bizonyos típusokat – különösen a repülőknél használt nagyméretű megfigyelőórákat (Beobachtungsuhr, „B-Uhr”) – konkrét bevetésekhez adtak ki, majd vissza kellett szolgáltatni őket.