Leírás
A fentebb látható zsoldkönyv egy Artur Weiner nevű altiszt személyes azonosításra szolgáló dokumentuma, aki 1897. december 16-án született Ober Elna nevű kisvárosban Metzen/Brasden régióban. A könyvet 1943. június 8-án töltötték ki. Akkor már Werner betöltötte a 46. életévét. (1943 áprilisától teljesített aktív katonai szolgálatot.)
Ennek tükrében 1943. április 30-ától 1943. június 3-áig szolgált a légierő Landesschützenzug 551 / XI egységnél, amely abban az időben Magdeburg térségében állomásozott. Utóbbi feladatköre volt a térség repülőterének biztosítása, valamint a városhoz tartó utak, vasútvonalak ellenőrzése, amelyek a repteret kötötték össze a várossal.
1943. június 4-én áthelyezésre került a 3 / Landesschützenzug 282 / 6 egységhez, amely akkor a megszállt Hollandiában állomásozott. Állomáshely és felügyeleti körzete pedig Amsterdam-Schellingwoude légibázis (Luftgaupostmt Amsterdam ober Bentheim alárendeltségében). Ezt követően pedig Leeuwarden-Menaldum légibázisra helyezték át.
A Landesschützenzug egységek átlagosan 1600-1800 katonából álltak, akik vagy túl fiatalok, vagy túl idősek voltak a szolgálatra, de többnyire az első nagy háború veteránjaiból tevődtek össze. Emellett még különböző betegségektől, szolgálatteljesítésben nem gátoló sérülést vagy csonkolást elszenvedettek is ide kerültek.
1945 júniusa és augusztusa között a roffhauseni fogolytábor bejegyzését olvashatjuk, amely a Schwarzer Weg in Wilhelmshaven táborcsoport központ alá tartozott. A fogolytábor korábban szovjet, lengyel foglyok befogadására szolgált, valamint ide került a Hollandiában kényszermunkára kényszerített személyek egy része is. Utóbbiak a bombatámadások során súlyos károkat szenvedett wilhelmshaveni haditengerészeti bázis megtisztítását és újjáépítését kapták feladatul.
1945 augusztusában a bejegyzések szerint Artur ejtőernyős egység katonája (Fallschirmjäger). Az egység előzményeinek vagy az egység pontos meghatározása még nem sikerült rábukkanni. (Valószínűleg már korábban átkerült valamely sebtében felállított ejtőernyős egység kötelékébe, amelyet nem jegyeztek be korábban.) A 21-es oldal bejegyzése szerint 1945. augusztus 1-jén fizetést kap a táborban való tartózkodásért. A dátum alapján azonban még mindig hadifogoly. A kérdés nyitott, hogy még részlegesen állományban tartott egységük a demilitarizálásért volt felelős, vagy a fogolytábor biztosítását volt hivatott ellátni, azonban az biztos, hogy a szövetséges csapatok fizettek a munkájáért. Számos katonakórházi (emésztőrendszeri betegség) és egyéb bejegyzéssel rendelkező dokumentum.
Rövid háttértörténet:
A sorkatonaság 1935-ös ismételt bevezetését követően a német főparancsnokság (OKW - Oberkommando der Wehrmacht) a toborzó irodák rendszerén keresztül szervezi meg (Wherersatzdienststelle). A kiválasztásra kerülőket a regionális toborzó irodákhoz irányították, ahol megkapták katonai igazolványukat (Wehrpass). Utóbbi nem egyenlő a zsoldkönyvvel, mivel azt aktív szolgálatteljesítés esetében töltik ki és adják át. A katonai igazolvány tartalmazza a toborzási és személyi adatokat, körzetet, képzettséget, katonai előéletet, kitüntetéseket, és egyéb adatokat amelyek alapjául az adott illető személyi kartonja szolgáltatta a hiteles adatokat. Ahogy a zsoldkönyv, úgy a katonai igazolvány is személyi azonosításra szolgáló dokumentum volt. Fontos, hogy behívását követően a katonai igazolványt le kellett adni. Haláleset esetében a zsoldkönyv visszakerült a regionális toborzó irodához, a családnak, legközelebbi hozzátartozónak pedig postán kiküldték a katonai igazolványt. Utóbbit frissítették ekkor az aktuális, legutolsó adatokkal, a halál okával, több esetben a helyszínnel, ahol az elhunytat eltemették.
A szabályozások a zsoldkönyvekkel kapcsolatban igen szigorúak voltak. A katonának kötelessége volt rendvédelmi és magasabb rendfokozatú személyeknek azt haladéktalanul bemutatni ellenőrzés céljából, akiknek kötelessége volt azt az ellenőrzést követően azonnal visszaadni a katonának, aki nem veszíthette szem elől igazolványát. Az egyetlen lehetőség, amikor a katonától elvehették azt, ha letartóztatásra került.
Fontos tudni, hogy 1943 előtt a szárazföldi haderő (Heer), légierő (Luftwaffe), Védőosztag (Schutzstaffel) egységeinél nem volt kötelező a fénykép használata, kivéve a haditengerészet (Kriegsmarine) esetében, ahol már 1941-től kötelező elem volt. (Utóbbi csak szabályozás szintjén létezik, hiszen a háború végéig találkozhatunk olyan dokumentumokkal, ahol fotó nem került be a zsoldkönyvekbe, még nyoma sem látható.)
A zsoldkönyvek nagy többsége Metten & Co. cég berlini gyártmánya, amely a III. Birodalom fő beszállítója volt. Ezzel találkozhatunk tehát a leggyakrabban.
Paraméterek
| Ország | Németország |
| Időszak | II. Világháború |
| Típus | Igazolvány |